Ma megint bebizonyosodott , hogy az ember CSAK ÉS KIZÁRÓLAG magára számíthat. Mindenben. Bármit is ígérnek, ha nem te (én) hajtod végig az ügyet szar se lesz belőle. Elképesztő, hogy nem lehet 2ről a 3ra jutni, hiszen az 5ről hatra már túl sok lenne.
Az ember minden erőfeszítése meddő, mert akármit is csinál, ha a fátum, a sors, Moira vagy nevezzük, aminek akarjuk, nem úgy gondolja, egy pillanat alatt kihúzza a lába alól a talajt. Úgy vélem, mostanában az a kedvenc szórakozása, hogy  szemléli, meddig bírom a különböző erősségű csapásokat, mikor fogom végképp feladni, mikor kényszerít végképp a földre, mint magányos vesztest.Lehet, hogy magányos vagyok, de vesztes SOHA. És, jobb ha a sors előre felkészül, mert  ÉN SOSE ADOM FEL. Én sose fogok meghunyászkodni.