Igazából van körülbelül 30 olyan könyv, amiért, ha semmi egyebet nem is tanultam volna az egyetemen, már megérte volna. Ez az egyik közülük.
HJ amerikai születésű, de mivel élete jelentős részét Brithonban élte le,s ez a stílusán is visszaköszön, inkább angol.Úgy hiszem igen csak méltatlanul kevés szó esik róla, pedig ez a könyve (is) zseniális.Olyan típusú , én ezeket csak éjszakás könyveknek hívom, amiket úgyse tud az ember letenni (Mondjuk nekem megvan az a rossz szokásom h semmit se szinte, amíg ki nincs olvasva).
A regény tulajdonképpen történet a történetben, mert egy baráti beszélgetés keretein belül hangzik el. A lényege röviden: egy nevelő érkezik egy angol vidéki házba. Elég furcsa már az indulás is, mert a férfi, aki felkéri, hogy vigyázzon két kisgyerekre , megkéri, hogy őt ne keresse a gyerekek ügyeivel (se).Indokot nem ad. Mikor megérkezik, megtudja, h a fiút kirúgták az iskolából, mert 'bad' volt, (ami érdekes módon később 'evil're vált.)Roppant mód szereti a gyerekeket, egész jóba lesz a házvezetőnővel is, igazából semmi probléma nincs a kirúgást leszámítva. Mégis eléri a szerző, hogy olyan nyomasztó a légkör. Pedig nem tudjuk, hogy miért. Aztán egy nap séta közben a nevelőkisasszonynak a birtok egyik toronyépületében feltűnik egy alak, aki őket nézi onnan. Azt gondolja, hogy valaki a birtokról, bár furcsállja az esetet. Elmeséli a történteket a házvezetőnőnek, aki a paraméterek alapján beazonosítja: Quint az, a komornyik.... Aki már jó ideje halott.
Aki azt gondolná ezek alapján, hogy sablonos kísértethistória veszi kezdetét, az téved, mert valóban kísérteteink vannak, de a történet mondanivalója sokkal izgalmasabb, rejtélyesebb és sokrétűbb, mint gondolnánk.
Ezt a regényt mindig felteszem a diákjaim számára minden évben leadott ajánlott olvasmányok listára. (Minden félévben kell belőle egy könyvet választani és élménynaplót írni)A történet mindig nagyon népszerű, a tartalma, és a tanárnő szemmel látható lelkesedése miatt is:). Ami viszont kritika szokott lenni a 15-17 éves korosztálytól, hogy a regény, mint ahogy a 19. század végi-20. századi regények java része, nem kínál egyértelmű megoldást, nem varrja el a szálakat, mint mondjuk a jó öreg Jókai. Itt az író szeretné bevonni az olvasót a mű egészébe, hogy az olvasó maga egészítse ki, olvasás közben, az olvasás által a történetet.Ergo gondolkodást kíván, és ez nem mindig népszerű:)