Rendkívül pallérozott filmes ízlésemet néhanapján szoktam vala meghazudtolni,"ha szarul vagyok, hajlok a giccsre"mint ahogy Kiss Tibor is mondja.
Tehát filmek terén az elmúlt pár napban nem voltam éppen gourmet. Persze ez nem jelenti azt,h blődrossz filmeket láttam, de nyilván a látottak nem emelkedtek kubricki magasságokban.
Ez első, legrégebben látott film a Confessions of a Shopaholic (Egy boltkóros naplója). A történet egy lányról szól, aki kénytelen a saját bőrén tapasztalni, hogy bizony az életben vannak fontosabb és értékesebb dolgok, mint egy szépen kidolgozott ruhácska. A film igazi amerikai, hálivúdi produkció, azonban istennek hála a nagyon, NAGYON direkt bölcsességosztás elmarad. Egyszerű (értsd amerikai) módon mutatja be nekünk a film, hogy a puszta materiális valóságnál sokkal fontosabbak, olyan, manapság a piacorientáltság miatt háttérbe szorított dolgok, mint például a szeretet, a barátság, a hűség, az őszinteség, a büszkeség, a tehetség and so on.A film kedves, a ruhák remekek, a könnyem csorgott, lévén magam is shopping-addict vagyok, (mentem is utána az Orsaybe.....)A két főszereplő Isla Fisher (Sasha Baron Cohenné) és Hugh Dancy nagyon édesek, nem teremtett lények, hanem igazi húsvér emberek. Ergo olyan színészek, akik tényleg hús-vér ember látszatát kelti.
A következő film szintén hasonló, lehelletkönnyű darab: a New in Town (magyarul a rendkívül leleményes Miért éppen Minnesota, utalva a Miért éppen Alaszkára, ami hasonló témát boncolgat... Wow, mennyit agyalhattak a címen...)
Kedvenc, roppant rút és hörcsögarcú Renee Zellwegerünk hozza a Bridget Jonesban megszokott formát, és még mindig jól áll neki, a kissé maníros, de szerethető komika szerepe. Igazából ezzel a típusú arccal nehezen képzelném el, amint nehezen veszi a levegőt egy Shakespeare-adaptációban.
A történet szerint RZt a cége elküldi annak vidéki részlegébe, hogy ott vezesse be az új, bombajó terméket. Persze nem megy az üzlet, és le kéne építeni a soksok helyit a cégtől. Közben RZ folyamatosan kapkodja a fejét, mert kissé akadozik a minnesotai társadalomba való integrációja.Persze van ott szépfiú, akivel azért megteremtődik a romantikus szál. (Há' érted enélkül má' nem film a film.....)Közben megismerjük a helyiek kissé együgyű, sajátos, de roppant kedves, VALÓDI érzelmeket felvonultató világát, és a film végére RZ is megtanulja, hogy milyen is az, amikot őszintén dobog a szív. A férfi főszereplő itt is tuti, nem kifejezetten "fúdejócsávó", nem hálivúdi génkezelt mácsó, hanem egyhúsvér jópasi. Egyszerű, kedves történet, aranyos és nem szájbarágós (és végképp nem altesti) poénokkal.
Utolsó kommentek