Sorrendiség nem tetszési sorrend, csupán ahogy eszembe jut:D

1. Pál utcai fiúk
Emlékszem ez a könyv olyan hatással volt rám és osztálytársaimra (igen, a mi időnkben még tényleg elolvastuk a kötelezőket) hogy a Gittegylet mintájára mi Mandarin egyletet alapítottunk (ez ugye kellemesebb, már csak a rágás szempontjából is.) Volt ellenségünk is, egy osztálytársunk, ezt ma már szégyellem, de hálisten azért ebből a gyerekes baromságból hamar kinőttünk és békülés után ha jól emlékszem ő is tagja lett szabadkőműves csoportunknak. Volt eskütételünk, sőt himnuszunk is, csupa történelmi eskü és induló, igazán arik lehettünk. Sajnos ahogy értek minket az ingerek (és talán további olvasmányok...) a Mandarin egylet egyre vesztett közösségformáló és teremtő jelentőségéból és aztán a kezdeti tűz végleg kihúnyt.
2. Micimackó
Micimackó világa mindig teljesen elbűvölt, filmen és könyvön is. A mai napig megvan az a régi kék kiadás amiben mackó közel se olyan formájú mint a rajzfilmben. Imádtam,olvastam vagy százszor és bizony nem szégyellem, hogy a mai napig sokszor kezembe akad és újraolvasok  olyan fantasztikus fejezeteket , mint mikor Tigrist MEGFÉKEZIK. Mellette lelkes olvasója voltam a Micimackó és a Taonak is, aminek úgy hiszem a felét se értettem, de már akkor is fogékony voltam a filozófiára.
3.Légy jó mindhalálig
Ez a kötelező olvasmány alapvető hatással volt a lelki fejlődésemre. Mivel gyerekkoromban nagyon sokszor voltam beteg illetve voltam kórházban eléggé mimózalélek voltam. Amikor egyszer allergiás reakciót kaptam egy fagyitól (ma már fittyet hányok az ilyen veszélyre:) utána hetekig rettegtem és többször sírógörcsöt kaptam, amikor valamiféle vélt tünetet észleltem magamon. Vagyis összeségében túl sokat foglalkoztam magammal és a saját bajaimmal. Aztán egyszer levittem a Duna-partra a kötelezőmet és ott olvastam. És annyira megfogott az a sok szenvedés , amelyet Nyilas Misinek át kellett élnie és mégis tűrt, hogy ott megfogadtam, hogy soha többet nem fogok agonizálni a dolgaimon és aggódni magamon,mert mások ugyanúgy szenvednek és tűrnek.
4. Tíz kicsi néger
Agatha Christie regényeinek szó szerint vett habzsolása ifjúkorom meghatározó élménye, volt olyan h egy héten 3 AC-t olvastam. Ok, tudom, hogy ez nem nagy cucc, mert magyar szakon olvastunk mi már 40 könyvet 4 nap alatt is, de gyermek énemnek ez bizony mennyiség volt.Ez a könyv is olyan, amit ma is olvasok, annak ellenére, hogy már csak ritkán akad kezembe AC. Van benne valami olyan hihetetlen suspense, aminek hatása alól nem lehet egy ideig kikerülni. Lehet a mondóka miatt is, illetve a tényleg zseniális történetszövés miatt. Rengeteg AC-t olvastam már, de ehhez fogható könyvet nem alkotott AC, pedig a többi se rossz. Krimirajongóknak alapmű, és másoknak is:)
5. Tanár Úr kérem
Hát úgy hiszem, hogy aki tud felhozni indokot, hogy miért NEM szereti Karinthy ezen könyvét, az ....az hagyjon békén. A Tanár Úr kérem elejétől a végéig zseniális, bármikor újra lehet olvasni és mindig iszonyú vicces és döbbenetes igaz és jellemző minden kor diákjaira. És hát olyan alapvető részek vannak benne, igazi klasszikusok, mint a Rossz tanuló felel ("Tanár Úr kérem, én készültem") vagy a Magyarázom a bizonyítványom (" A kaput kivették").
 

(+1 a negatív csúcs: kötelező olvsmány volt alsóban úgy emlékszem a Május 35 c. könyv. Ahhoz fogható BŐDÜLETES baromságot én még nem olvastam,  a mai napig gyászolom az annak olvasása közben elveszett időt illetve agysejteket.)