Egy veszedelmes elme vallomásai

Remekül sikerült a barátnős este. Legősibb barátnőimmel gyakran tartunk csajos estét, főleg mikor valamelyikünk otthona szülőmentes.(Merthát a fiatal magyar értelmiségnek nem teli önálló lakára)
Ilyenkor addig eszünk,amíg felváltva nem leszünk rosszul. Jó, nem, csak viccelek, illetve túlzok. Próbálunk a józan ész határain belül enni.Barátnőm nagy mestere az orbitális csupacsokis sütinek. Valami tésztás cucc, de ez teljesen lényegtelen, mert tömve van csokoládéval, és ez a lényeg. Mostani alkalmunkkor szülinappal egybekötött csacsogás volt, barátnőm lett egy évvel öregebb. Ezek az esték mindig filmnézéssel is kiegészülnek, van egy pár film, ami mindannyian szeretünk, és azt nézzük. Ez azért is nagy szó, mert hárman elképesztően különböző ízléssel rendelkezünk. Tulajdonképpen én vagyok a buli gyilkosa, mert én nagyon finnyás filmnéző vagyok, s a többiek boldogsága miatt engedményeket kell tegyek, így történhet meg, hogy mondjuk Cameron Diaz vígjátékok megnézésre ragadtatom el magam. Mostani alkalommal az alapvető kedvencünk, a bődületes, de iszonyat vicces baromság, a Feketék fehéren mellett (ez a film fogalom nálunk, MINDIG megnézzük, mindenki tud belőle idézni bizonyos szituációkban, sőt ha valaki önt üdítőt a másiknak, azt csak úgy köszönjük meg , h :"Köszike, Ricky Martin" ) , na szóval emellett a Rózsaszín párduc 2-t néztük meg. Igen, tökéletesen tisztában vagyok vele , h iszonyat kókler az eredeti Peter Sellers változathoz képest, de nem lehetünk ennyire gonoszak, hogy Peter Sellershez akarjuk Steve Martint (vagy bárkit) mérni, mert PS pure színészkirály.Szóval, hogyha kizárjuk előzetes tudásunkat a pink macskaféléről, és úgy csinálunk, mintha már nem lenne meg a tökéletes, eredeti változat, akkor azért ez a két új rész elég szórakoztató. (Ráadásul Andy Garciát én akkor is könnyes szemmel , vágyteljesen nézem, ha csupán belenéz a kamerába:)) Szóval filmeztünk, röhögcséltünk (J. biciklis poénján még most is felröhögök) csacsogtunk.Hálisten semm komoly dologról, illetve egy picit beszélgettünk a jövőnkről, mert az kell, de inkább élveztük egymás társaságát mindenféle moralizálás nélkül.